Most visszatérek az én kis magánvilágomba, abba az álomba, amiben jó sokáig éltem. Vissza a rózsaszín falak és lila muszlinok, az orchideák, a puha párnák és takarók közé, fényképekkel körülvéve.
Más már nem érdekel, csak ő. Mert tudom, hogy ő szeretett engem a világon a legjobban és ő hagyta, hogy szeressem.
Megöltem őt, de tudom, hogy holtában is engem szeret.
Amíg világ a világ.
