"Mindent át lehet hidalni egy kapcsolatban: szegénységet, távolságot, betegséget, szex-mentességet...csak egyet nem: a csendet.
Azt, amikor már a hétköznapi mondanivalókon kívül (hogy aludtál, mit eszünk, vegyek-e valamit, mi lesz a tévében) már semmi közlendő nincs, semmi téma nincs.
Amikor már nem osztod meg a másikkal az örömeidet, mert úgysem örül..., amikor már nem hívod, ha baj van, mert úgysem segit...
Amikor érdekesebb az, hogy a tévében mit mond egy színész, mint az, aki melleted ül.
Amikor már a barátaid jobban ismernek, mint a párod, amikor ők tudják, mi a kedvenc csokid, míg a párod ezredszer is megkínál azzal, amit ki nem állhatsz.
Csend: mert épp munka van...
Csend: mert épp alvás van...
Csend: mert valami érdekes megy a tévében...
Csend: mert nem érdekel, amit mondani akarsz....
És jönnek a zajfüggönyök: bármi, csak elnyomja ezt a csendet. Zizegjen a tévé, szóljon a zene, csapódjon az ajtó...
A csendből csak egy kitörés van: a veszekedés. Mert az jelenti azt, hogy még ÉLEK."
(by főnix)