... hogy kezdek feltámadni. Az elmúlt három év nagyon meghatározó volt az életemben. Végre helyemre kerültem M. születésével. Van kit szeretni, úgy igazán, kockázatok nélkül, időtlen időkig. Ezzel az egyensúly is beköszöntött. Egyébként nagyon szuper kis faszi. Igazi ajándék, az élet nagy ajándéka... El kellett telnie három évnek, hogy elkezdjen forrni a vérem. Ez magával hozta azt, hogy villantottam egy három ötösből álló diplomát, aminek a negyedik része (a sokéves átlag) is majdnem ötös lett, de csak majdnem, azért nem lett kitűnő, csak jeles. Nagyon büszke vagyok és nagyon boldog is.
Ehhez a sikerhez azért kellett az Elnök Úr is, aki amellett, hogy cégcsoportot vezet, egy metál gitáros, nem is akármilyen. Persze, hogy lenyomoztam, amikor megláttam a nevét a vizsgabeosztás tetején. Azonnal becsapott a villám és ráparáztam, vagy egy hónapig az volt a legnagyobb bajom, hogy mit vegyek fel, aztán pedig, hogy nehogy beégjek. Az éjszakákat metálzene hallgatással töltöttem és szakmáztam, de az ötöshöz nem csak ez kellett, hanem az is, hogy nagyon működött a kémia. Gondolom az osztályozásba a dékánnak és az oktatási igazgatónak is volt beleszólása.... de abba, hogy brillírozott az agyam és vitt a flow, abba nem, ahhoz nem volt közük. Jó volt újra élni egy kicsit. Illetve még mindig tart. Meg is írtam neki, hogy nagyon köszi, hogy inspirált, és úgy vettem észre, hogy jó néven vette a levelem, mondhatni értékelte :) A flow azóta is sodor, úgyhogy várható ebből még egy hosszabb távú együttműködés. Tisztán szakmai persze, férjes asszony lévén másról nem lehet szó, de azért az sem rossz. Agyfetisiszta vagyok. Meg gitár fetisiszta. Azt hiszem, hogy az énidőmből pakolok az edzésen kívül gitározásra is. Egyszer majd hátha bevesznek a csapatba. :D Azért ezt csak halkan mondom, mert simán meglehet, általában alul szoktam kívánni, nem túl, szóval... :D
Attól függően, hogy mi lesz a sorsom a gályán, lehet, hogy a doktorit is bevállalom.
Megvárom, hogy leteljen az egy hét, nagyon max a kettő, aztán valószínűleg írok.
A blog pedig költözik. Még nem tudom, hogy hova, de ez itt annyira nem pálya, nem igazán a barátom ez a felület.
Nem olvasom vissza a pirosakat, marad így, ahogy van, rohanok edzeni, vissza kell hoznom a formám. Is.
