feketebaba

Bányászok a régi anyagaim között, hátha megyek vele valamire holnap. Persze semmi hasznosra nem emlékszem, szakmailag nulla a tudásom, az alapok sem jutnak eszembe. Bezzeg azzal a bizonyos öt évvel ezelőtti ratyi munkával kapcsolatos jelszavak most is egyből beugranak.

Szeretném, ha tisztelnék bennem az embert. Nem azt, amivé tettem magam, hanem azt, aki bennem rejlik s talán én sem tudok róla.

"Akit valóban szeretek - ismerem is. És fordítva: csak akkor ismerhetem valóban, ha szeretem. Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek…

Hajnali kettő óta nem bírok aludni. Most fél négy van. Forgolódtam, káromkodtam kb. fél órát, aztán feladtam a reményt, hogy vissza tudnék aludni órákon belül. Pedig általában a végsőkig kitartok, azután lépek tovább. Nem akarok menni dolgozni, zombi leszek egész nap ezután…