Álmomban még mindig enyém vagy. "S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak."
Két tévelygő, boldogtalan, szenvedő emberről álmodtam.
Csókolóztak, mint régebben, de már csak félve, nem szenvedéllyel, elfojtásokkal és vágyakozással teli. Ugyanolyan finom volt, mint régen.
Még most is, ébren is érzem az ízét.
Rég sírtam már álmomban...
